Mondd, mi van?

Mondd, mi van?

Mondd, mi van
az őrjítő szerelem
és a halálos kiábrándultság között?
talán sok sok boroskóla,
rengeteg átvirrasztott éjszaka,
nevetesek tömkelege,
kibírthatatlan fajdalmak…
lopott csókok, s titkos romantika
sok-sok agyalás, hogy jó vagy-e.
elvárások, s mély csalódás,
kegyetlen kompromisszumok
szerelem van vagy csak játszmázás.
s padlón felejtett szivek
megszegett ígéretek,
gyönyörhalogatas van
néha több néha kevesebb a jóból,
nehogy túltelítődjön a lelked
zenék vannak, melyek felemelnek.
a vállára borulas vagy lépcsokon sírás
olykor alkoholba menekulés,
máskor váratlan telefonhívás
s hiú reménykedés,
rá gondolas folyton,
aztan mar alig…
neki adni önmagad
s szeretni hajnalig.
sok-sok kávé van,
es utazás, miközben
a menetszél eltörli a könnyeim.
írni verseket, amik neked
semmit nem jelentenek…
mosolyok vannak
s nyakba harapás.
Kemény szenvedély,
amibe belehalsz.
pillanatnak élés
pár boldog percert,
majd hosszú szenvedések vállalása.
gyötrődés van, s hiány
mas karjaiba menekülés
s közben rád gondolás
sok sok veszekedes
néma elfordulás
elveszés s kiútkeresés,
egyszerre van fájó szívbaj,
s boldogságban a nevetőgörcs
hamusban sorakozó elszívott cigaretták.
kiégett vágyak s elégett gyertyák,
a végén kihülés, mint egy kád forró víz,
amelyben túl sokat ücsörögtem.
Ki kell szállnom, többé már nem bírok
elmerülni benne. S fázom
ebben a kibaszott végtelenbe.
Mondd, mi van az őrjíto szerelem
és a halálos kiábrándultság között?
bevallom, tegnap még szerettelek,
s ma már úgy ébredtem,
hogy többé nem.
Többé nem jelentesz
semmit sem…s fáj a lelkem.
Fáj lenni ilyen üresen..

.